Muffet kisasszony éppen
Ült egy zsámolyon a pléden
és aludt tejet kanalazott.
Egy pók is éppen arra járt,
a lány mellé ledobta hálóját,
és Muffet kisasszonyra frászt hozott.
– Segítség! – kiáltotta!
S a zsámolyról felpattanva
egészen az erdőig futott a völgyben.
– Jöjjön vissza! – a pók kérte
És elszaladt az erdőbe érte.
– Bocsánat a sokkért, hölgyem!
A kislány felsóhajtott.
Rossz búvóhelyet választott.
– Eltévedtem és itt ragadtam éjjelre.
Aztán valaki mély hangon morgott,
S a lány fülsértő üvöltést hallott,
amitől szegényt a víz is kiverte.
Egy nagy farkas ugrott ki,
s hangosan üvölti:
– Ideje vacsiznom, embert!
Ma kislány pitét kérek!
– Tedd le, míg szépen beszélek!
Ne félj, Sebi, a pók megment!
A farkas csak mosolyog
– Tetszik a stílusod!
De mit tehetsz ellenem, kis “töki”?!
– Mutatom! – szólt Sebi,
erős hálóját kiveti
és a rossz farkast a fához köti.
Muffet most így szólt:
– Sebi, csodálom a hálót!
Ideje mennünk! – a pók vezeti árkon-bokron.
Most már barátok ők ketten,
együtt lógnak, s lebben
a háló, mit Sebi pók sző folyton.